Hogyan támasztják alá az állításokat a fenntarthatósági folyamatelemzések?
Kövesse vissza a fenntarthatósági jelentések számait az alapjukat képező folyamat-eseményekig.
Miért van helye a működési adatoknak a fenntarthatósági jelentésben?
A fenntarthatósági folyamatelemzés összekapcsolja a jelentett környezeti mutatót a kiszámításához használt folyamatlépésekkel és forráseseményekkel.
Egy jelentés megadhatja, hogy egy folyamat mekkora mennyiségű CO₂-kibocsátást vagy hulladékot eredményezett. Ahhoz, hogy megmagyarázza, mit jelent ez az adat, ismernie kell a hatókört, a számítási módszert és az alapjául szolgáló adatokat.
Az eseménynapló rögzíti, mely tevékenységek történtek meg, mikor, és melyik ügyhöz tartoztak. Ha a környezeti értékeket is felveszi az adatkészletbe, ügy, folyamatváltozat vagy jelentési időszak szerint is megvizsgálhatja őket.
Így a jelentéstől eljuthat az azt alátámasztó bizonyítékokig: a mutatóhoz, a tevékenységszintű értékekhez, valamint az érintett ügyeket és tevékenységeket azonosító forráseseményekhez. Az állítás érvényességét továbbra is a bemeneti adatok minősége és lefedettsége határozza meg.
A fenntarthatóság azon kevés célok egyike, amely minden mást megelőz. Olyan világot szeretnénk örökül hagyni gyermekeinknek, amelyben továbbra is egészségesen élhetnek. Ha a ProcessMind használatával dolgozik a fenntarthatóságért, vegye fel velünk a kapcsolatot, és mondja el, mire jutott az adatok alapján.
Miben segíthetnek a folyamatadatok a környezeti mutatók vizsgálatában?
A folyamatadatok segíthetnek feltárni a vizsgálandó mintázatokat, majd követni a releváns eredményeket, ha rendelkezésre állnak megfelelő környezeti adatok.
Önmagában nem csökkenti a környezeti hatást. Megmutatja, hogyan zajlott a munka, és segíthet feltárni, hogy az erőforrás-felhasználás, az utómunka, a szállítás vagy a várakozás hogyan kapcsolódhat a folyamatlépésekhez.
Például összehasonlíthatja a folyamatváltozatokat, és megvizsgálhatja, hogy a tevékenységminták különbségei együtt járnak-e a rögzített energia- vagy anyagfelhasználási értékek eltéréseivel. Minden következtetés az értékek alapjául szolgáló adatoktól és módszertől függ.
Erőforrás-felhasználás és energia
Ha az adatkészlet tevékenységenként tartalmaz energiafelhasználási adatokat, összehasonlíthatja az ügyeket és a folyamatváltozatokat, hogy lássa, hol tér el a rögzített fogyasztás.
A folyamatnaplóból kiderülhet, hogy egyes ügyek több időt töltenek egy géphez kapcsolódó tevékenységgel. Ez a mintázat segíthet megvizsgálni, hogy a működési idő, az üresjárat vagy egy folyamatváltozat összefügg-e a nagyobb energiafelhasználással.
Az eseménynapló rögzíti, mikor történt egy tevékenység. Az áramfogyasztást azonban nem méri, kivéve, ha ez az információ szerepel az adatokban, vagy dokumentált számítással állítják elő.
Utómunka és hulladék
Az ismétlődő tevékenységek megmutathatják, hol térnek vissza az ügyek egy korábbi lépéshez, ami utómunkára utalhat.
Megszámolhatja az ismétlődéseket, és összehasonlíthatja az érintett folyamatútvonalakat. Ha megbízható anyag- vagy hulladékadatok kapcsolódnak a tevékenységekhez, a rögzített mennyiségeket is összevetheti.
Az ismétlődő tevékenység az ismétlődés bizonyítéka, nem pedig egy adott mennyiségű anyagveszteségé.
Szállítás és várakozás
A folyamatadatok feltárhatják az átadásokat, a késéseket és a tevékenységek közötti hosszú szüneteket. Ezek a mintázatok segíthetnek megállapítani, hol várakoznak az áruk vagy az emberek, illetve hol kerülhet sor további mozgatásra.
A szállításból eredő kibocsátás kiszámításához ismerni kell a megfelelő távolságot, a szállítás módját és a kibocsátási adatokat. Egy folyamatnapló önmagában nem adja meg ezeket az értékeket.
Hogyan számítható ki az egy ügyre jutó CO₂-kibocsátás?
Az egy ügyre jutó CO₂-kibocsátást úgy számíthatja ki, hogy összeadja az ügy eseményeihez rendelt, tevékenységszintű CO₂-értékeket a meghatározott folyamatkörön és jelentési időszakon belül.
Kezdje olyan adatkészlettel, amely azonosítja a folyamateseményeket, és tartalmazza a vizsgálni kívánt környezeti értékeket. Hasznos, ha az adatkészlet a következőket tartalmazza:
| Mező | Mit rögzít? |
|---|---|
| Ügyazonosító | Az ügy, amelyhez az esemény tartozik |
| Tevékenység | Az eseményben rögzített folyamatlépés |
| Időbélyeg | Az esemény időpontja |
| CO₂-érték | A tevékenységhez rendelt kibocsátási érték |
| CO₂-mértékegység | A használt mértékegység, például kg CO₂e |
| Forrás vagy módszer | Az érték forrása vagy kiszámításának módja |
Használjon egységes mértékegységet és számítási módszert. Ha egyes tevékenységekhez nincs érték, dokumentálja, hogyan kezeli ezeket. Ne tekintse indoklás nélkül nullának a hiányzó értékeket.
Példa: egy ügy adatának visszakövetése
Tegyük fel, hogy a C-104 ügyhöz három rögzített tevékenység tartozik, és az adatkészlet mindegyikhez tartalmaz egy tevékenységszintű CO₂-becslést:
| Ügyazonosító | Tevékenység | CO₂-érték | Forrás |
|---|---|---|---|
| C-104 | A tevékenység | 0,4 kg CO₂e | Tevékenységszintű becslés |
| C-104 | B tevékenység | 0,7 kg CO₂e | Tevékenységszintű becslés |
| C-104 | C tevékenység | 0,3 kg CO₂e | Tevékenységszintű becslés |
Az értékek összege ennél az ügynél 1,4 kg CO₂e. Az összeg visszavezethető a C-104 ügy három forráseseményére. Megnézheti az időbélyegeket és a tevékenységeket, valamint ellenőrizheti az egyes értékekhez rögzített forrást vagy módszert.
Ez szemléltető számítás, nem a ProcessMind egyik ügyfelénél mért eredmény. A jelentésben adja meg a folyamatkört, a jelentési időszakot, a mértékegységet, az adatforrást, valamint azt, hogy a tevékenységértékek mérésen vagy becslésen alapulnak-e.
A ProcessMindben beállíthatók az adatkészlet CO₂-hatásra vonatkozó mezői. A kiszámítható értékeket az Ön által használt mezők és forrásadatok határozzák meg, a platform nem méri önállóan a kibocsátást. A szükséges mezők előkészítéséről a dataset konfigurációs dokumentációban olvashat.
Hogyan tehet auditálhatóvá egy ESG-állítást?
Az auditálható állítás meghatározza a mutatót, a hatókört, a jelentési időszakot, a mértékegységet, a figyelembe vett tevékenységeket és a környezeti értékek hozzárendelésének módszerét.
Kapcsolja össze a jelentett eredményt az alapjául szolgáló adatokkal. Őrizze meg az ügyazonosítókat és a forráseseményeket, hogy ellenőrizhesse, mely tevékenységek járultak hozzá az értékhez.
Rögzítse minden környezeti érték forrását vagy számítási módszerét, és jelöljön ki felelőst, aki ismertetni tudja az adatokat és az alapfeltevéseket. Kövesse nyomon a meződefiníciók, leképezések és számítási szabályok változásait.
A dashboard megkönnyítheti az eredmények áttekintését, de nem helyettesíti az alátámasztó információkat. Különítse el a mért értékeket a becslésektől, és írja le az értelmezést befolyásoló korlátokat. Az eredményt dashboardon is megjelenítheti, hogy a folyamatadatokkal együtt vizsgálja.
Mire nem ad választ a folyamatelemzés?
A folyamatelemzés az Ön által megadott adatokat vizsgálja. Nem mérőműszer és nem életciklus-elemzés (LCA).
Az eseményadatok megmutathatják, mely tevékenységeket rögzítették és mikor. Az energiafelhasználást, az anyagmennyiséget, a megtett távolságot vagy a kibocsátási tényezőket azonban nem ellenőrzik önállóan.
A CO₂-adat csak annyira megbízható, amennyire a bemeneti adatok és a módszer. Ha a tevékenységszintű értékek becslések, az eredmény is becslés. Ha az adatkészlet nem fedi le a folyamat egy részét, az eredmény csak a figyelembe vett területre vonatkozik. A hiányos forrásesemények korlátozzák a visszakövethetőséget.
A környezeti állítások legyenek tényszerűek, és maradjanak összhangban az alapjukat képező bizonyítékokkal. Ha rendelkezésre állnak a szükséges adatok, a folyamatelemzés segíthet kijelölni a vizsgálat irányát és követni a változásokat. Önmagában nem bizonyítja, hogy szervezete elért egy tágabb környezeti célt.
Hogyan kezdjen hozzá a fenntarthatósági folyamatelemzéshez?
Kezdje egy folyamattal és egy olyan fenntarthatósági mutatóval, amelyről már most is jelentést kell készítenie. Ezután ellenőrizze, hogy az adatok elegendők-e a számításhoz.
Határozza meg a hatókört és a jelentési időszakot. Ellenőrizze, hogy az adatkészlet tartalmazza-e a szükséges ügyazonosítót, tevékenységet, időbélyeget és környezeti mezőket, majd dokumentálja a mértékegységet és a számítási módszert.
A mezők megtervezéséhez használja a dataset konfigurációs dokumentációt. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan segítheti a folyamatelemzés a folyamatos fejlesztést, olvassa el a folyamatfejlesztési technikákról szóló útmutatót.
Where to Go From Here
Már rendelkezik egy jelentett adattal és az alapjául szolgáló adatkészlettel. Következő lépésként állítsa be a környezeti mezőket, vezesse vissza az eredményt a forráseseményekig, majd tekintse át egy dashboardon.
